Az Igazság Fényében

Grál-üzenet Abdrushintól


1.KÖNYV ◄ ► 2.KÖNYV
Deutsch
English
Francais
Español
Português
Русский
Український
Česky
Slovensky
Obsah


83. Elhivatottak

A németek lennének elhivatottak, hogy szellemileg és világilag vezető néppé legyenek! Erre számos könyv és sok jó prófécia illetve jelenés is utal, melyeket nem lehet csak úgy félretenni, mint a képzelet szüleményeit, gyakran újra meg újra nagyon egyértelműen ismétlik ugyanazt a mondanivalót. Most azonban sok könyv csak azért íródott, hogy a németek nagy ínségükben újra felegyenesedjenek, hogy a jót ne hagyják a nagy szükség gonosz új jelenségei fölötti kétségbeesésükben teljesen benőni; aki azonban komolyan próbál foglalkozni e nép jövőjével, melynek még ki kell lábalnia a mostani viszonyok romjaiból, az azt is meglátja, hogy a nagy jövőre való utalásokban kell lenni egy szemernyi bölcsességnek illetve igazságnak.

Én azonban teljes tudatossággal azt mondom: „A mostani viszonyok romjaiból!”; mivel a mostani viszonyokból csak egy út vezet: További hanyatlás és összeomlás!

Vessetek egyszer egy nyugodt pillantást az emberekre, milyenek manapság! Keressétek figyelmesen az érettebb ifjúságban a következő nemzedéket, a legközelebbi német generációt. Már alapjaiban meg van mérgezve testben és lélekben is. A még mutatkozó néhány kivétel csodabogárnak tűnik, ám az egész nemzetnek szinte semmit sem jelent.

Ezek a kivételek az egyre inkább hanyatló környezettől oly erősen eltúlzottnak mutatkoznak, hogy kezdenek groteszkül hatni, és szinte az általános gúny tárgyává lesznek, abnormálisnak, kórosnak, haszontalan álmodozónak és bolondnak számítanak!

Ez a groteszk növekedés azonban nem csak ezekben a dicséretes kivételekben rejlik, hanem a hanyatló környezetben, ami a maga reménytelen bukásában egyre jobban eltávolodik a félig meddig normális lelki állapottól. Ők már nem is vesznek tudomást saját bukásukról, ami eltávolítja őket az egészséges, szilárd talajtól, ahol ez a néhány még mindig áll, hanem olyan hamis benyomást keltenek, mintha éppen ez a kevés kivétel repdesne beteges módon gyerekes képzelgésekben, hogy hirtelen kijózanodva bármely pillanatban leessen, és a közgúny tárgyává váljon.

De már nem tart soká, és tekintetükből nyoma veszik minden gúnynak, hogy helyet adjon a rémületnek, amikor végre fel kell ismerniük, hogy ezek a mások, ezidáig kigúnyoltak, belül helyes és szilárd álláspontot képviselnek, míg ők maguk a legrosszabb iszapba süllyednek, és lassan fuldokolnak. A maguk készítette sárban fuldokolnak, ami most feltartóztathatatlanul összecsap a fejük felett!

Az egészben az a legrosszabb, hogy ez a gyalázatos helyzet nem Németország ellenségeinek tudható be, hanem maguknak a németeknek.

Mint ahogy forrás közben minden szenny a felszínre kerül, úgy van ez most a nagy erjedés idején is. Ma minden nyaktörő sebességgel rohan a megtisztítás hatalmas folyamata felé, és kívülről csak a valódi német nép felkavart, tisztátalan habja illetve szennye látható úgy, hogy az egészséges aljzat már felismerhetetlen, és úgy tűnik, mintha már minden menthetetlenül elveszett volna. De ez nincs így! Minél jobban kicsapódik a felszínen mint lepedék a piszkos hab, annál tisztább és világosabb lesz alatta a fő rész. És miután a mai viszonyok és a szükség által kiváltott szörnyű események kijózanító hatásától a forrás alábbhagy, a megmerevedett habban alulról az egyik repedés a másik után jön létre, és egyszer csak megjelenik a tisztaság és a világosság, ami a piszkos és elkopott, érzéktévesztő felszín alatt alakult ki.

Aztán ez a megtisztult rész hatalmas erővel diadalmasan a magasba tör, és elsöpri az egyre jobban kiszáradó szennyet, ami a jövőben már nem lesz képes gátként a történés és a nép valódi magja közé állni!

De nem valami új nemzedék lesz a győztes, sem a mai lelkileg oly beteg és szánalmasan felnövekvő német ifjúság, mely hagyta magát megmérgezni és az első friss fuvallatra szükségszerűen elszáll, mint a pelyva, mert koraéretten hamis utakra lépett, ahol minden saját támaszt felszámolva kiélte magát. Az a régi, az eddigi lesz a győztes, ami hirtelen finomított acélként emelkedik ki az értelmetlen zűrzavarból, mint egy megingathatatlan tömb, amelyen egyedül kerülhet sor új felépítésre!

Ti érett német férfiak, ti érett német nők, magatokba tekintsetek, ne a felnövekvő ifjúságra, mely csak tőletek tanulhat és kell is tanulnia. Ti hordozzátok magatokban a jövőt, egyedül ti, akik alapként még átéltétek a múltat!

Az eddigi esztelen tombolással szemben csak értetlenül álltatok, és eddig ezért nem avatkoztatok be! Segítsetek végre az elgyengült ifjúságnak a régi német erővel, ami nem ismeri a gyenge engedékenységet, és szigorra gerjed mind maga, mind mások ellen, és amitől a hamisság, a puhányság és a gyengeség retteg!

Csak az aktuális történések adta lehetőség fölötti határtalan ámulat volt az, ami átmenetileg megbénította a ti törhetetlen egészséges akaratotokat, ez nem jelentett beleegyezést vagy örömet a testi, még kevésbé a lelki romlottság felett.

És ti, akik hagytátok magatokat és az utánatok jövő generációkat béklyóba verni, ti magatok vagytok kötelesek ezeket újra széttörni, és nem az utódoktól várni a megoldást!

Ti azonban, akik kényelmesen várjátok a magasztos próféciák beteljesülését és számoltok velük, ne csapjátok be magatokat! Ahol nem kerül sor cselekvésre, ott még a legjobb prófécia sem teljesülhet be! Maga a „várakozás” szünteti meg ezt a lehetőséget.

És a ti vitáitok a lehetséges beteljesedés magyarázatairól és idejéről a német jövőre épp úgy veszélyesek és károsak, mint az állandó belpolitikai megosztottság német járványa, ami világosan mutatja, hogy eddig még nem létezett semmi igazi német nemzeti szellem. Ez mindig csak az egyéneknél volt fellelhető! Csak a legnagyobb veszélyben álltak olykor egységesen együtt a tömegek, de még akkor sem mindig. Hol volt itt valaha is igazi német nemzet, szabad büszke szellemtől ihletett? Bármilyen cselszövő könnyen megkörnyékezhette, és gonosz játéka mindig termékeny talajra talált.

Gondtalan tánc közben, vállvonogatva hallgatják a német nép egész részeinek kétségbeesett siránkozását, akik naponta szenvednek az ellenség gyűlöletétől.

Az ígéretek és próféciák azonban a választott népről beszélnek! Szóba jöhet egyáltalán a német nép, amilyennek ma mutatkozik? Választottnak tűnik? A választ megspórolhatjuk.

Választottnak lenni egészen különleges dolog. Már Krisztus figyelmeztetett: „Sokan vannak az elhivatottak, de kevesen a választottak!” Ez azt jelenti, hogy az elhivatottak közül csak kevés jut el a valódi teljesítésig, mivel ezt a teljesítést az elhivatottnak önmagának kell vasakarattal, rendkívüli tevékenységgel és szorgalommal elérnie. És ami az egyénekre érvényes, az a nemzetekre is áll! Elhivatottnak lenni csak a teljesítéshez szükséges képességgel való rendelkezést jelenti, nem pedig azt, hogy ez a teljesítés az elhivatott ölébe hullik. Csak amikor az elhivatott, vagyis a felképesített, minden képességét maradéktalanul latba veti, amikor megfeszített, rendíthetetlen szorgalommal, keményen fáradozva és kitartó küzdelemben használja, akkor jön számára föntről segítség nem mindennapi módon, és vezeti győzelemre, vagyis elhivatottságának teljesítésére. De ezt megint nem szabad félreértelmezni; mert ez a földöntúli elébe menés és erős támogatás nem képletesen értendő. A végső győzelemhez szükséges erő mindig készen áll. Az elhivatottnak csak buzgalmával és a neki adományozott képességekkel kell olyan messzire előrejutnia, hogy találkozzon ezzel az erővel, ami aztán egyesül vele!

Vagyis teljesen másképp, mint ahogy azt sok elhivatott gondolja. Az elhivatottság elkötelez! Az elhivatottnak ez a képesség kardot nyom a kezébe a harchoz. Ezzel a karddal bánni, csapást mérni vele mindig őneki kell. Tehát ne álmodjátok át az időt, amikor már valami nagyra vagytok elhivatva, ami szükségszerűen elvezet a győzelemhez, mihelyt rászánjátok magatokat. Ezért is kerülhet sor arra, hogy „túl késő”, miáltal a későbbi győzelem tízszeresen, sőt százszorosan nehezebbé válik.

Mert most mindenki látja, hogy a német nép úgy, amilyennek most mutatkozik, nem tekinthető „választottnak”, pedig az ígéret mindig meghozza a beteljesedés lehetőségét is, így világos, hogy a német népnek sok változáson kell átesnie. Önként nem változik meg, ami az utóbbi években már megmutatkozott, mivel a német szellem, amelyhez minden németnek hozzá kell járulnia a maga részével, lefelé nem pedig felfelé haladt. Ennek következtében kénytelen lesz alapot és termőtalajt nyújtani, hogy a nagy ínségből végre kinőhessen a szükséges német szellem. Ami békességgel és örömmel nem érhető el, azt végül elvégzi a megpróbáltatás. És ha ehhez nem volt elég az eddigi szenvedés, valami nehezebbnek és keményebbnek kell jönnie, és így végül eljut addig a pontig, amikor minden makacs ellenállás megtörik, vagy meghódol. Az egyénnek még mindig szabad választása van a megtöretés és a meghódolás között, mivel mindkét esetben óhatatlanul elnyeri jutalmát attól függően, hogy milyen döntésre jut.

Minél közelebb van a beteljesülés, annál nagyobb szenvedés várható. Boldog az, akinek a döntése saját javát szolgálja.

A választott nép ilyen világeseménynél persze nem korlátozható csak egy nemzetre. Tehát itt nem a legszűkebb értelemben vett német nép értendő, mivel a világtörténésnél egy nemzet önmagában egyáltalán nem jöhet szóba, hanem bizonyára minden nemzet sok esemény befolyásolásában játszhat szerepet. Saját szerepének jellegét és mértékét minden nemzet maga alakítja ki.

Ami az eljövendő világkorszakban egyedül mérvadó, az a faj, nem pedig a nemzet. Ennél a döntésnél az összes közül a fehér faj a legmagasabb a fejlettségben. Az ma már nem jelent semmit, hogy Ázsia és más világrészek korábban már tovább jutottak a fejlődésben, mint az akkori Európa. Ebben a korban, amikor nemcsak a földi emberiség számára jön el a végső elszámolás ideje, hanem egy egész világ-résznek, amelyhez a Föld is tartozik. Egyedül a döntés órájában éppen érvényes állapot a mérvadó, és semmi más. És itt a Földön ma a fehér faj van a csúcson. Emiatt földi hadszíntérként egyedül Európa jöhet számításba. Amint erre már az „Istenek – Olümposz – Valhalla” című előadásban *(Lásd 82. előadás) világosan rámutattam, hogy minden ismételt reinkarnáció olyan környezetben történik, ami megfelel az inkarnálódó lélek állapotának. Így erős szellemi visszaesés esetén egy fehér ember inkarnálódhat egy alacsony néger törzsbe, persze éppúgy fordítva is. A fehér fajon belül valóban a német szellem tekinthető a legmagasabbnak! A német szellem a maga teljes tisztaságában és nagyságában. Már több alkalommal megpróbált kibontakozni, de még soha nem érte el az igazi magasságot, eltekintve a kivételes személyiségektől, akiknek mindig elől kell járniuk. Ezek az egyedülálló személyiségek kimutatták fajuk képességeit. A földi emberiség végső felemelkedésénél a német szellemnek kell példává és vezetővé lennie. De nem az olyan szellemnek, mint amilyen most, hanem amilyenné lennie kell, amilyenné képességei szerint lehet is, és az eljövendő átélésben szükségszerűen lesz is!

De itt nem kizárólag a németnek nevezett nemzet értendő. A világtörténésben minden fogalom sokkal tovább megy, és nincs annyira korlátozva. Ezt a kívánatos német szellemet képességeiben más nemzetek bármely tagja is viselheti. A szellem tárgyilagosan képességeiben értendő, nem pedig nemzetszerűen. Ugyanakkor elsősorban a német nemzet tagjai hordozzák magukban a jövő szellemének minden szükséges alapvonásával, mely az emberiségben eleve győzelemre és vezetésre van fenntartva.

Ti németek, legyetek hát résen, és vessétek be minden erőtöket, hogy mint akik képességeikkel elhivatottak, legyetek választottakká is. A választott nép választott egyénekből fog állni, amihez minden reményetek megvan. Ezért nemcsak németekből áll majd, hanem más nemzetek részeiből is, akik szellemi értékükkel hozzá tartoznak. Nem áll meg a német országhatáron.

Ne fecséreljétek el a rátok váró magasztos feladatot! Tépjétek ki magatokat a mai elképzelések, a mostani élet minden felszínességéből, és legyetek azzá, amivé lehettek, és lennetek kell: egy szellemmé, egy nemzetté, amelynek mint vezetőnek példásan kell járnia a többiek előtt. Ha lekésitek az erre pontosan kiszabott időt, amikor támogatóan együttműködik az egész kozmosz, akkor felemelkedés helyett oly félelmetes erejű bukás vár rátok, hogy örök időkre elkárhozottként már sohasem juthattok el a feltámadásig. Elhivatottnak lenni a legnagyobb erőkifejtésre kötelez! Ezt a figyelmeztetést mindenkor tartsátok szem előtt!

Grál-üzenet Abdrushintól


Obsah

[Grál-üzenet Abdrushintól]  [A Grál-üzenet utórezgései] 

kapcsolat