A Grál-üzenet utórezgései 2

36. A lényszerűség gyűrűje

Már többször beszéltem a teremtés lényszerű gyűrűjéről, mely mint átmenet a szellemiségtől az anyagisághoz, az anyagiság köré zárul.

Ez egy önálló, egészen különleges jellegű lényszerűség, mely voltaképpen zárógyűrűt alkot az egész Teremtés számára, és ugyanakkor hidat az Utóteremtés felé.

Képzeljük el ismét három nagy szinten mindazt, ami az Isteni szférán kívül található, tehát a Grál-vár alatt:

Ezek legfelsőbbikét, az elsőt közülük, Ősteremtésnek nevezzük, a másodikat Teremtésnek, és a harmadikat Utóteremtésnek.

Maga a Grál-vár, szigorúan véve, nem tartozik az Ősteremtéshez, hanem egy egészen különleges, önálló dolog, mely az Ősteremtés fölött áll. Áll. Szándékosan választom éppen ezt a kifejezést; hiszen nem lebeg, hanem szilárdan rögzítve van!

Az Isteni szférán kívül található rész is, melyből az Ősteremtés indul ki, az isteni szférában található Grál-várral, mint épületszárny szilárdan össze van kötve, és ezzel rendíthetetlenül rögzítve van az Isteniségben.

Egészen idáig csak a Fény isteni hullámainak a lefelé és felfelé irányulóáramlása működik. Majd csak a Grál-várban történik ebben változás, és váron kívül lefelé áramolva kezdődik aztán a körzés, mely létrehozza és mozgásban tartja az összes teremtést. Ezeket ott is a leereszkedő és felemelkedő hullámok tartják fenn!

Ilyen minden mozgás formájának a hatalmas képe.

Az Ősteremtésről már részletesebben beszéltem, és megneveztem annak két alapszintjét. Ezek a tiszta szellemiek. Az egyik rész közvetlenül formát öltött és tudatossá vált, míg a másik csak azzá fejlődhetett. Éppen így van ez a Teremtésben, melyet mint szellemit ezzel a fogalommal elválasztottunk a tiszta szellemitől.

Ez is két részlegre oszlik. Az első ismét közvetlenül ki tudott alakulni, míg a másodiknak azzá kellett fejlődnie.

Ezután lezárásul következik annak a lényszerűségnek a gyűrűje, melyről még nem alakíthattatok ki magatokban egy világos képet, mivel erzt az eddigi magyarázataimban csak futólag érintettem.

Most ezt nevezzük el a teremtés egy önálló részlegének: ez a lényszerűség gyűrűje!

E gyűrű kifejezésen mostantól fogva tehát valami teljesen mást kell érteni, mint azt, amit egyszerűen a lényszerűeknek neveztünk. Amit eddig így neveztem, azok működésükben a Fény formát öltött lefelé és felfelé áramló hullámai, melyek a tehát egyenes vonalban vagy láncot alkotva összeköttetésben állnak a Grál-várral. Ezek nem körző mozgást végző erők!

Ebben rejlik a különbség. A körző mozgást végző erők is formát öltenek működésük folyamán, de ezek más jellegűek, és csak a sugárzások kereszteződése által keletkezhettek. Erről még semmit sem tudtok, jóllehet többet közülük már ismertek.

Ez a keresztező mozgás akkor keletkezik, tehát kezdődik, amikor a pozitív elválik a negatívtól, vagyis az aktív a passzívtól, ami a Grál-várban történik, és amit mai magyarázatom elején az áramlatok cseréjével jelöltem, mely az elválasztódással a várban történik meg.

A Fény sugárzásának lehűlésével elválasztódik a pozitív a negatívtól, és így két sugárzási jelleg alakul ki, míg a Grál-várig csak egyetlen egységes sugár áll működésben, és alkotja az Isteni szférát, melyben minden, ami formát öltött, harmonikusan egyesítve magában hordozza a pozitívot és a negatívot.

Képzeljétek el mindezt képileg úgy, ahogy felvázolom, egészen egyszerű vonalakkal, s akkor fogjátok a leggyorsabban és a legbiztosabban megérteni. Majd csak azután a megértés vágyával próbálhattok egyre mélyebbre hatolni.

Ha így tesztek, akkor majd fokozatosan megelevenedik előttetek az egész, és bensőtökben, mint tudó megfigyelők, hagyhatjátok magatok előtt elvonulni a Teremtés minden áramlását és szövését.

De ha mégis fordítva akarjátok megpróbálni, és már első hallásra eszetek erejével próbáltok követni, akkor fönnakadnátok már az első mondataimon, és sosem jutnátok célba.

Egyszerűen kell ezt befogadnotok, és majd csak azután szabad fokozatosan az egyes vonalakat követve mindent fölélesztenetek magatokban. Ilyen módon lesztek sikeresek.

Tehát ma a lényszerűség gyűrűjéről akarok beszélni, mely minden mozgásban lévőnek a lezárását alkotja.

Úgy, ahogy a szellemiség lecsapódását szellemcsíraként ismeritek, úgy a lényszerűség gyűrűjét is, még ha teljesen más minőségben is, lecsapódásnak lehet nevezni, mely az önállóan mozgó Teremtések körzéséből, a lényszerű hullámokból pereg és hullik le, hogy a Teremtések végén az azonos alapjelleg vonzása által összegyűljön és megmaradjon.

Ezzel ismét a Teremtés fogalmainak a kitágításához érkeztünk.

Így vannak önállóan mozgó részek, melyekhez az Ősteremtés és a Teremtés tartozik, majd utánuk következik az Utóteremtés, mely nem tud magától mozogni, hanem szüksége van valamire, ami hajtja.

A maguktól mozgó részeket saját hőjük hajtja; az Utóteremtést, melyet mozgatni kell, idegen hő hatása hajt. Ezért hűlhetnek le egyes részei, amikor a melegítő elem visszavonul belőlük, ami az Ősteremtésben és a Teremtésben egyáltalán nem lehetséges, mivel saját hőjük van.

Jól figyeljetek minden részletre, amit mondok; hiszen sok olyan további magyarázathoz készítik elő az alapot, melyek nagy haszonnal lesznek az emberek teljes földi létére.

A lényszerű lecsapódás e gyűrűje a szellemi csírák alatt található, tehát a szellemi lecsapódás gyűrűje alatt, és lezárását alkotja mindennek, ami mozog; hiszen a szellemi lecsapódás gyűrűje is, mint a szellemiség utolsó része, és a lényszerű lecsapódás gyűrűje, mint a lényszerűség utolsó része, még ha kezdetben nem is tudatosan, de mégis saját mozgást, és ezzel meleget hordoz magában! Ezt fontos tudni.

Ezután következnek a különböző anyagiságok. Azért hívják őket így, mivel csak burkokként szolgálhatnak, és sem saját hőjük, sem pedig saját mozgásuk nincs. Mielőtt hőt adhatnak tovább, előbb át kell őket hevíteni, és ismét hidegek és mozdulatlanok lesznek, ha a hő forrása visszahúzódik belőlük. Ez az a jellegzetesség, mely csak az anyagiságok sajátja.

Az anyag és anyagiság kifejezés nem az egyes anyagok után kapta nevét, melyekkel a földi ember befedi testét, hanem fordítva. A földi ember talált rá a megnevezésre, és azután, a helyes értelemmel összhangban, azt átvitte saját földi termékeire is, melyekkel befedi testét.

A lényszerűség gyűrűje azonban nem csak a mozgásban lévőnek, és saját hőt hordozónak a lezárását alkotja, hanem mivel még benne is hő és mozgás van, tovább hatol az anyagiságba, mely ezáltal fölmelegszik, és nyugalmi állapotából körző mozgásba lendül, s a súrlódás által, melyet jellege sűrűsége eredményez, egyre jobban fölmelegszik és izzik.

Az így kikényszerített mozgásban formálódik az anyag, és nagyon könnyen átereszti a hajtó lényszerűségnek ezzel a tevékenységével még jobban növekvő hőjének a sugárzását, hogy egyre új hőt terjesszen, és következésképp mozgást a formák számára. Ezután az átfogó kép után a részletekkel fogunk most foglalkozni. Ezért visszatérünk a lényszerűség gyűrűjéhez, mely hídként szolgál az anyagiságok hő, és ezért mozgás nélküli rétegei számára.

A lényszerűség e gyűrűjében a lénycsírák különleges fajtái a törvényt követve mind szorosan egymáshoz húzódnak, és így csoportokat alkotnak, melyeket központoknak vagy gyűjtőhelyeknek is lehet nevezni.

Így például el vannak egymástól választva a csírák azon csoportjai, melyek, ahogy behatolnak az anyagiságokba, fejlődésük és ébredésük során közreműködnek a tűz, víz, levegő és a föld, továbbá a kőzetek, a növények és az állatok kialakulásában és megőrzésében.

A lénycsírák behatolásának folyamatáról már beszéltem, és már csak arra akarok külön utalni, hogy mindezeket a folyamatokat gondosan vezetik a lényszerű segítők, melyek láncot alkotva szolgálva működnek a Fény hullámainak egyenes lefelé áramlásában a várból, melyeket segítenek ismét felfelé vezetni.

Mindez már ismert számotokra; ennek alaptudását könnyen össze tudjátok rakni az Üzenetemből, ám úgy kell tennetek, mint a gyermekeknek, akik addig fáradoznak, hogy az összerakós játék részeit helyesen illesszék egymáshoz, míg elő nem áll belőle egy egészen konkrét kép.

Így kell felhasználnotok a tudást az Üzenetből; hiszen az Üzenet magába foglalja az alapköveket a teljes tudáshoz, minden történésre magyarázatot ad az egész Teremtésben.

Ha világosan akartok látni valamit a Teremtésben, a Teremtés őstörvényeinek a kihatásában, melyek Isten akaratát hordozzák magukban, akkor az összes drágakő közül, mely az Üzenetben számotokra, mint kincs található, mely arra vár, hogy ki legyen ásva, a sok különálló kis drágakőből előbb csak az olyat kell kiemelni, mely tartalmaz valamit a kérdésből, mely foglalkoztat benneteket.

Ehhez az első önálló darabhoz próbáljátok azután, mint valami kirakós- vagy építőjátéknál, az Üzenetből azt mellétenni, ami illik hozzá, s így végül egy teljesen egyedi, átfogó képet kaptok, mely egységes egész és képi formában pontos választ ad azokra a Teremtésben zajló folyamatokra, melyeket tudni szeretnétek.

Ha követitek tanácsomat, akkor mindig olyan formában fogtok tudni bármiről felvilágosítást nyerni, ami biztosan érthető lesz számotokra, és sosem hagyja, hogy eltévedjetek.

Úgy helyezzétek az egyes köveket, hogy pontosan illeszkedjenek az első kőhöz, melyet kérdésetekre kiemeltek a kincsek közül. Eközben teljesen mindegy, hogy e kő a középpontot jelenti, vagy csak a kép szélére kerül. A többi hozzá tartozó követ mindig csak úgy lehet behelyezni vagy mellétenni, hogy végül pontosan azt a képet adják, melyre kérdésetek megválaszolásához és megvilágításához szükségetek van.

A köveket sosem lehet másképpen elhelyezni, és azonnal észreveszitek, ha akár egyetlen részt is téves helyre tesztek. Nem illik az egészhez, és arra kényszerít, hogy oda helyezzétek, ahová tartozik, vagy teljesen kihagyjátok, ha nem tartozik a képhez.

Közben mindig csak egy kirakós játékra gondoljatok, mely, ha az adott formában rendelkezésre álló részek következetesen vannak összerakva, tökéletes képet vagy építményt hoz létre.

Így adtam nektek Üzenetemet, mely mindent tartalmaz, de arra kényszerít benneteket, hogy ti magatok közreműködjetek! Nem engedi, hogy restül mindent készen fogadjatok be, hanem nektek magatoknak kell belőle minden kérdésetekre összerakni a tökéletes képet, és közben magatoknak kell erőfeszítést tennetek.

Ez az élő Ige sajátossága, mely formál és nevel, és szellemeteket mozgásra kényszeríti!

Ha tévesen vagy felületesen akartok egy képet összeállítani, akkor gyorsan elakadtok, és látni fogjátok, hogy nem lesz harmonikus, mert talán csak egyetlen kis követ raktatok téves helyre, vagy formáját tekintve nem úgy, ahogy az ahhoz a képhez vagy építményhez illeszkedhet, melyet célul tűztetek ki. Ezért nem fejezhetitek be, és addig kell egyre újra próbálkoznotok, amíg az biztosan és helyesen összerakva előttetek nem áll.

Minden egyes követ sok képhez lehet felhasználni, nem csupán egyetlen egyhez, ám a kő sajátossága arra kényszerít benneteket, hogy minden képhez másféleképpen rakjátok hozzá, mindig úgy, ahogyan az egészen pontosan hozzáillik a többi kőhöz. Ha azonban az egyedi kép önmagában véve egy egészet alkot, akkor biztosak lehettek benne, hogy a keresés közben végzett munkátok helyes volt!

Sosem fog közben egyetlen kő sem hiányozni, még a legkisebb rész sem; hiszen az Üzenet mindent magában rejt, amire szükségetek van! Próbálkozzatok csak vele, amíg gyakorlatot nem szereztek ebben a munkában, s akkor majd ti magatok is biztosan fogtok állni a Teremtés egészében!

Üzenetem Igéjében tökéletes építőkészletet adok nektek tele a legfinomabban csiszolt drágakövekkel, hogy ti magatok is tudjatok építeni. Elejétől fogva pontosan passzolnak mindenhez, amire szükségetek van. De a szerkezetet nektek magatoknak kell összeállítanotok; mert ennek ez a rendje Isten mindenható akaratában!

Így most tudjátok, hogyan kell cselekednetek, én pedig továbbmehetek magyarázataimmal a lényszerűség gyűrűjéről és annak kihatásairól az anyagiságokban, melyekhez a lényszerűség gyűrűje, mely voltaképpen lezár mindent, ami mozog, működése által ugyanakkor egy hidat is alkot.

E gyűrűben másféle jellegekkel együtt az olyan lényszerű lecsapódás egyik jellege is egy csoportban gyűlt össze, melyből sok-sok elágazásával az állati lélek keletkezik.

Jóllehet éppen ez a rész igényel egy egészen egyedi tanítási folyamatot, melynek össze kell kapcsolódnia a megfigyeléssel, hogy teljes világosságot ébresszen a földi emberben, mégis szeretnék legalább néhány utalást adni hozzá.

Minden állat lelke kialakul, előbb összeáll, ami benne van a „kialakul” szóban.

Megkülönböztetésül és a könnyebb megértés kedvéért még egyszer utalok az emberi szellemre. A földi ember szelleme már szellemi csíra képében mindent magában hordoz, és a fejlődéssel csak tudatossá kell válnia.

A durvaanyagú állat lelke azonban csak összeáll, kialakul, hogy majd a fejlődés révén fokozatosan erősödjék meg. A megerősödés folyamán képes egyre szilárdabbá és tartósabbá alakulni.

A durvaanyagúsághoz tartozó állati lélek csak fokozatosan tud állandó formát nyerni. Amikor az állati lélek leválik a durvaanyagú testről, az esetek többségében rövidebb vagy néha hosszabb idő után ismét elveszti formáját, és felszívja az azonos jelleg gyűjtőhelye, ami ugyan nagyobb hőt hoz számára, de még nem állandó formában megmaradó azonos jelleget. Innen ered a „csoportlélek” kifejezés.

Csak egyetlenegy dolog tudja az állati lelket megtartani formájában, a legerősebb, ami létezik: a szeretet!

Ha egy állat szeretetet táplál egy ember iránt, akkor ez a szeretet fölemeli, és a szellemhez való önkéntes kötődése által erőt nyer, mely lelkét is erősebben összetartja. Ám erről majd csak később. De nemcsak a lényszerűség zárógyűrűjéből származó állatok vannak, hanem léteznek a magasabb régiókban is, egészen a legmagasabb szintekig.

A legmagasabb szinteken pedig tudó állatok vannak, melyek szolgálatukban tökéletesen tiszták.

Megesik az is, hogy valamilyen egészen különös cél érdekében magasabb szintekről inkarnálódnak állatok a Földre. Ebbe azonban nem mélyülünk el, hanem a Földön ismert állatoknál maradunk, melyek lelke az anyagiságokat körülvevő lényszerű gyűrűből alakult ki.

Ehhez már csak egyetlen utalást akarok adni, mely a hozzátok legközelebb álló látható földi, tehát durvaanyagú környezetre vonatkozik.

Egyetlen helyhez kötött formának sincs a Földön saját lelke, melynek így túlságosan függenie kellene attól, ami éri, és ezzel a durvaanyagúságban minden önkénynek ki lenne téve.

Ilyen kiegyensúlyozatlanság a Teremtő művének bölcs elrendezettségében teljességgel lehetetlen.

Ezért az ilyen formáknak nincs saját lelkük, hanem csak hajlékul szolgálnak olyan lényeknek, melyek teljesen függetlenek a formáktól, és csak védelmezik és ápolják őket.

E formákhoz tartoznak a növények és a kőzetek! Ez ismét megvilágíthat számotokra valamit, ami hasznotokra lehet, amelynek segítségével világosan felismerhetitek a téves nézeteket.

Csak a helytől független teremtményeknek, tehát mint az állatoknak, melyek helyükről szabadon elmozdulhatnak, van saját mozgó magjuk, mely vezeti őket.

Az állatoknál ez a mag a lényszerű lélek, az embereknél a szellem! A növények és a kőzetek azonban csak hajlékul szolgálnak az idegen, önálló lényszerűek számára, melyeket ennek következtében nem lehet az illető forma lelkének nevezni.

[Grál-üzenet Abdrushintól]  [A Grál-üzenet utórezgései]