Az Igazság Fényében
Grál-üzenet Abdrushintól
1.KÖNYV ◄ ► 2.KÖNYV
Kilencedik parancsolat
Ne kívánd felebarátod feleségét!
Ez a parancsolat szigorúan és világosan közvetlenül az állatias, testi ösztönök ellen irányul, melyeket az ember... sajnos... gyakran túlzott mértékben hagy feltámadni, amint alkalma kínálkozik rá!
Itt rögtön rá is tapintottunk a döntő mozzanatra, amely az emberek számára a legnagyobb csapdát állítja, melybe majdnem mindenki beleesik, mihelyt kapcsolatba kerül vele: ez az alkalom!
Az ösztönt csupán a gondolatok ébresztik fel, és azok irányítják! Az ember nagyon könnyen megfigyelheti magán, hogy az ösztön nem támad fel, nem támadhat fel, ha a gondolatok hiányoznak hozzá! Az ösztön teljes egészében a gondolatoktól függ! Kivétel nélkül minden esetben!
Ne mondjátok, hogy a tapintóérzék is fel tudja kelteni az ösztönt; hiszen ez nem igaz. Ez csak ámítás. A tapintóérzék csupán a gondolatot ébreszti fel, majd a gondolat az ösztönt! S hogy az ösztönhöz gondolatok ébredjenek, a kínálkozó alkalom a legerősebb segédeszköz, amitől tartaniuk kell az embereknek! Ezért férfinak és nőnek egyaránt az a legjobb védekezés és egyben a legnagyobb védelem, ha kerüli az alkalmat! A jelenlegi ínségben ez a mentőhorgony egészen addig, amíg az egész emberiség bensőleg annyira meg nem erősödik, hogy egészséges magától értetődőséggel képes lesz tisztán tartani gondolatainak tűzhelyét, ami sajnos ma már lehetetlen! Akkor majd feltétlenül ki lesz zárva e parancsolat megszegése.
Addig még sok viharnak kell az emberiség felett tisztítóan átsüvöltenie, de ez a kapaszkodó meg fogja tartani, ha az ember kitartóan arra törekszik, hogy soha ne adjon alkalmat az ellenkező nemmel való, kísértésbe ejtő bizalmas együttlétre!
Ezt lángbetűkkel vésse minden ember magába; hiszen a parancsolat megszegésétől lelkileg nem olyan könnyű újra megszabadulni, mert közben a másik félről is szó van! S az egyidejű felemelkedésre csupán ritkán van lehetőség.
„Ne kívánd felebarátod feleségét!” Ez nem csupán a férjezett nőket jelenti, hanem a női nemet általában! Tehát a hajadonokat is! S mivel a parancsolat világosan így szól: „Ne kívánd!”, ezért az pusztán a testi ösztönre vonatkozik, nem pedig a tisztességes udvarlásra!
Ilyen világos szavakat egyáltalán nem lehet félreérteni. Itt a csábítás vagy a nemi erőszak ellen irányuló szigorú isteni törvényről van szó. Továbbá valakinek titkos vágyak keltette gondolatokkal történő beszennyezéséről! Már e gondolatok is, melyek a cselekedetben érvényre jutó teljes rossznak a kiindulópontjai, a parancsolat megszegését jelentik, ami valamilyen karma által maga után vonja a büntetést, melynek előbb bizonyos formában elengedhetetlenül meg kell nyilvánulnia, mielőtt a lélek újra meg tudna tőle szabadulni. Néha azonban ez az emberek által tévesen jelentéktelennek vélt folyamat meghatározóan befolyásolja még a lélek következő földi inkarnációjának a jellegét is, vagy jövendő sorsát jelenlegi földi létében. Ezért tehát ne vegyétek túl könnyen a gondolatok hatalmát, melyhez természetszerűleg arányos mértékben kapcsolódik a felelősség is! Felelősek vagytok a legkisebb könnyelmű gondolatért is; hiszen a finomanyagú világban már ez is kárt okoz. Abban a világban, ahová e földi életetek után érkeztek.
Ha az érzéki vágy azonban egészen a csábításig, vagyis a durvaanyagú tettig jut, akkor féljétek az elszámolás óráját, ha azt a Földön testileg és lelkileg már nem vagytok képesek jóvátenni!
Akár a leghízelgőbb módon, akár szigorú követelés útján történik is a csábítás, s ha emiatt a nő végül még bele is egyezik, a kölcsönhatás nem hagyja magát megtéveszteni, mert az a vággyal együtt már működésbe lépett, s minden okoskodás, minden ügyeskedés csupán súlyosbítja a dolgot. A végső beleegyezés sem oldja fel!
Ezért legyetek résen, kerüljetek minden alkalmat, és közben ne adjátok át magatokat a gondatlanságnak! Mindenekelőtt tartsátok tisztán gondolataitok tűzhelyét! Akkor majd sohasem fogjátok megszegni ezt a parancsolatot!
Az sem számít mentségnek, ha az ember azzal igyekszik becsapni önmagát, hogy fennállt a házasság lehetősége! Hiszen éppen ez lenne a legdurvább valótlanság. A lelki szeretet nélküli házasság Isten előtt nem érvényes. A lelki szeretet marad azonban a legjobb védelem a parancsolat megszegése ellen, mert aki igazán szeret valakit, az mindig csupán a legjobbat akarja neki, és ezért sohasem lehetnek olyan tisztátalan vágyai vagy követelései, melyek ellen a parancsolat mindenekelőtt irányul!
